AZ ELSŐ AMAZONOK

Az első bizonyosan női szerző a titokzatos Barra Erzsébet volt a magyar erotikus irodalom panteonjában. Ő fordította magyarra az Új Magazin könyvek 1936-os 2. kötetét, Maryse Choisy Egy hónap a rossz lányoknál című regényét, majd a sorozat ugyanez évben megjelent 4. kötetének, az Egy nő, aki nem tud nemet mondani-nak* már ő volt az írója (saját példánnyal rendelkezem). Sajnos Barra kisasszonyt itt szem elől is tévesztettük, bibliográfiája – néhány, folyóiratban (főleg a Napkeletben és az Új Magazinban) publikált elbeszéléstől, novellától és esszétől eltekintve – e két kötetben ki is merül. 1938 után – legalábbis ezen a néven – nem lelhető fel tőle idehaza semmi.

A Rákosi-korszak (és vele a négy évtizedig fennálló kommunizmus) beköszönte előtti (egyik) utolsó hazai erotikus regényt szintén egy hölgynek, Gyenes Rózsának [1904-1961] köszönhetjük. A szóban forgó mű, ami a Foglalkozása: szerelem címet viseli, 1946-ban jelent meg a Hattyasynál (saját példánnyal rendelkezem). □ FSz_Fülszöveg.pdf (30,6 kB)

* A teljes cím: Egy nő, aki nem tud nemet mondani – Egy színházi görl** tündöklése és nyomorúsága.

** „A görl – ezzel a helyesírással – magyar szórakoztatóipari szakszó az 1910-es évek óta. A kartáncosnők a sztár udvartartásának számítottak, ők voltak az ipar közkatonái. A „görlicék”, ahogy pestiesen becézték őket, az alacsonyabb társadalmi rétegekből verbuválódtak. Előnyt jelentett, ha mindenre elszántan kiragyogtak a karból, ha szereztek egy protektort, lehetőleg újságírót, és az se volt baj, ha tudtak táncolni és énekelni. Fizetésük előadásonként egy-két pengő között mozgott, ami ágybérletre is alig volt elég. (...) Hogy miként bántak a görlökkel, kik között és milyen viszony alakult ki – ott minden előfordulhatott, hisz az a félvilág volt –, azt Barra Erzsébet Egy nő, aki nem tud nemet mondani című, pornográfia miatt évtizedekig betiltott könyvéből tudhatjuk meg.”

Forrás: Ozsda Erika: Felnőttjátszótér – Kiállítás – huncutságok a pesti éjszakában (Magyar Idők, 2017. május 1.)