KÖNYVEK

A honlapon a szocialista ideológia által elszántan üldözött pornográf szamizdat kiadványokat, valamint a rendszerváltás dömpingszerű erotikus könyvtermését szüretelem le, hazai szerzőktől, a saját gyűjteményem bemutatásán keresztül. Ezen nyomdatermékek túlnyomó részéből a vidámbarakk-korszak élethű rajza bontakozik ki előttünk.

Érdekességképpen bemutatom még a XX. század első felének két notórius íróját, Ujhelyi Nándort és gróf Zichy Tivadart, akik erkölcstelennek bélyegzett műveik okán híresültek el, s bíróság előtt kellett, hogy feleljenek „irodalmi szeméremsértéseikért”. Kortársuk, Garami Árpád, bár itt – elegendő forrásanyag híján – saját oldalt nem kapott, anno két (s egyben összes) regényével is indexre (lásd lentebb) került (mindkettőből saját példánnyal rendelkezem). Ugyancsak megemlékezek a korszak két női szerzőjéről, Barra Erzsébetről és Gyenes Rózsáról, akik – férfiakat megszégyenítő módon – rámerészkedtek az erotika ingoványos talajára és nem is vesztek oda, remek regényeket írtak a témában.

A két világháború közti időszakban – a szigorú cenzúrát ki-, az erkölcsrendészetet pedig elkerülendő – „fű alatt”, kéziratban terjedtek a változó nívójú, hosszabb-rövidebb művek, melyeket írógéppel sokszorosítottak. Az előforduló címekből összegyűjtöttem egy csokorra valót:

Világháborúk közti gépelt kéziratok (23.11.08).pdf (78,4 kB)

Ugyanebben az időben magánúton, kis példányszámú bibliofil kiadások is megjelentek, névtelenül vagy álnéven, melyeket szűk körben terjesztettek. (Ezek némelyikének szöveganyagából 1990-ben több nívótlan, silány kivitelű kiadvány is megjelent, főleg a Balogh László-féle Nagyvilági nő emlékiratai sorozatban.) Nagyrészt a fenti két kiadványtípus lappangó példányai képezték a hetvenes évek elején megjelenő pornográf szamizdat kiadványok alapját. Ehhez kapcsolódóan osztom meg az indexre került könyvek 1933-as jegyzékét (az erotikus tételeket sárgával emeltem ki):

Irodalomtörténet – XXII. évf. 5-6. szám 143-147. old..pdf (211,2 kB)

Sokáig szándékosan mellőztem az erotikus rémregényeket, mert ebben a műfaji környezetben idegennek érzem a középpontba helyezett szexualitást. Be kellett azonban látnom, hogy ha a teljesség igényével kívánok erotika témában leltárt készíteni, nem kerülhetem meg a horror pornót.

A '88/89 táján indult temérdek szexlapban számtalan erotikus/pornográf írás látott napvilágot; jellemzően novellák, de akadtak elbeszélések is. Ezek irodalmunk egy máig feltérképezetlen területét jelentik, egy szürke foltot a magyar erotikus bibliográfián. 2017 októberében – miután sikerült Erato és Apolló magazinokból egy nagyobb tételhez elfogadható áron hozzájutnom – végre az ilyetén publikált művek katalogizálásának is nekifoghattam (lásd a folyóiratoknál).

A gyűjtés során, az évek alatt „sikerült” belefutnom számos olyan kiadványba (főleg könyvbe), melyek a borítótáblák alatt már semminemű erotikus mondandót nem hordoznak. Ezek esetében a szex, mint tartalmi elem teljes mértékben ki is merül a hivalkodó borítóképben, a hatásvadász címben és fülszövegben, vagy épp a korhatáros tartalomra figyelmeztető feliratban. Mivel szükségtelennek érzem, hogy ennek a keserű tapasztalatnak mások is forintban fizessék meg az árát, alább adok némi iránymutatást, hogy melyek azok a nyomdatermékek, amiknek csak a rájuk kimondott szitkok szexuális jellege kölcsönzött némi erotikát.

Mind Benamy Sándor, mind Siklósi Pál (y-nal is) előszeretettel élt a fenti eszközökkel, s csapta így be az olvasókat magánkiadásban megjelentetett novelláival, regényeivel. Mivel akkoriban még nem létezett fogyasztóvédelem, ezt büntetlenül tehették. Tekintve a keresletet, a korszak felfoghatatlan méretű felvevőpiacát, kissé talán etikátlan tevékenységük nyilván komoly anyagi hasznot hajtott. Megemlíthetem még Vágó Zsuzsanna Sir Arthur Pynch-ként a Babitsnál publikált Hölgy a kerekasztalon – Középkori erotika vérrel és mágiával című „tréfáját”, valamint Onagy Zoltán Balladák lányai című, az Eötvös által kibocsátott novelláskötetét is. A lista folytatható, szinte minden „pucér nős” borítójú krimifüzet ide sorolható.